2009. január 24., szombat

Egy sci-fi röviden, de mégis

Gattaca: Tipikusan az film, amit mindig meg akartam nézni, ahányszor a TV-ben ment, de mindig elmolyoltam a dolgot. Ennyiszer talán csak a He7edik megnézését sikerült elcseszni. Nos vettem a fáradságot, energiát és beszereztem. A történet a nem túl messzi, de annál aggasztóbb jövőbe visz minket. Egy olyan jövőbe, ahol egy tökélyre vitt übermenschizmus uralkodik. Egy olyan világ ez, ahol senkit nem érdekel a konkrét személyiség, csak a génállomány. Ez alapján döntik el, mire alkalmas az ember. Hősünk, Jerome/Vincent (Ethan Hawke), ennek megcáfolására, mármint hogy csak a gének határozzák meg az embert, törekszik. Igaz ezt nagyrészt akaratán kívül. Űrhajós szeretne lenne, ám ebben meggátolja a selejtes génállománya. Rájön, hogy ezt a rendszert is át lehet verni. A film többféleképpen értelmezhető, a műfaji kereteket tekintve. Egyrészt egy korrekt sci-fi, ha ekképp tekintünk rá, akkor megkapjuk a jól működő, ám belülről rohadt jövőképet, melyet már sok helyen láttunk. Másrészről klasszikus "hodunit"(kitette) krimi, ekkor gyakorlatilag egy másfél órán át tartó, ám egész élvezetes szőrszál, nyál, pisi vadászatot kapunk. Harmadrészt gondolhatunk rá élettörténeti filmként, mely egy fiúról szól, aki a bátyja árnyékában nő fel... A mozi értékei, azonban jelen esetben (is), akkor jönnek ki igazán, ha a hármat egységbe forrasztva szemléljük, így rajzolódnak ki, a komoly aktualitással bíró társadalomkritikák, a kellemesen egyszerű-bonyolult karakterek. Igazán kellemes, de nem a legjobb darab, a "nincs lehetetlen" témára. A vége pedig kifejezetten lélekemelő (mazsi, ezt a szót veled találtuk ki, vagy ez nem az a szó, vagy nem is tudod miről beszélek?).10/7

--

Az űr magasan van? A fizikusok szerint nyilván nincs, hiszen nem felettünk van, hanem körülöttünk. Máshogy kérdem: Aki tériszonyos az fél az űrben/Űrben? Szerintem mindenki fél az Űrben. Szerintem engem zavar, hogy Űr/űr/semmi vesz minket körül. Mi van, ha egyszer csak kipottyanunk oda? Végülis csak visszamegyünk oda ahonnan jöttünk, nem? Hazaérni mindig király. Csak ne hagyd nyitva az ablakot estére...

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

a gattaca nagy kedvenc.

lélekemelő? be voltam rúgva? a memóriám nem a régi.


az űrkérdésről is van teóriám, de ha kifejteném, senki nem ovlasna téged többet. :(

(az vajon célzás, hogy az ellenőrző szavam a later?)

popcore írta...

sokmindenkinek, azért is néztem meg. nekem nem lett top, de nem rossz.