Örökség

A nyáron még egy olyan poszt megírását terveztem, ami arra kérdezett volna rá, hogy miért tesz úgy Pécs (vezetése?), mintha a városban nem lennének középiskolák és egyetem. A mondat sarkos, árnyalom. Bizonyos döntések meghozatalakor, figyelmen kívül marad a szociálisan érzékeny diákság perspektívája. Az első ilyen eksön az volt, amikor elkezdték sarokba állítani a "téren" pipázó lurkókat. A vicces az, hogy leginkább a sokat ekézett kékeknek volt leginkább tele a puttonya azzal, hogy oda kell menni, mint egy indián telefonközpontosnak, figyelni kellett a füstöt. Viszonylag gyorsan belátta, akinek be kellett, hogy értelmetlen szélmalomharc ez és a "szit" felszabadult. (Az más napra tartozik, hogy a közteresek sem nagyon járnak már ki, így aztán a tér hajnalban úgy néz ki, hogy juj. Szerintem nem nagy feladvány összetakarítani magunk után. De ez talán most nem annyira érdekel itt senkit.)

A második megnyilvánulási formája a fenti jelenségnek, hogy a nagy "sétatéri" pánpécs partikból, egész egyszerűen ki vagyunk felejtve. Persze kortyolhatunk háromszáz forintos bort, különböző táncházakat élvezünk, avagy a frissen készített nemezbabánkkal oldalunkon gesztenyét is kereshetünk. Ezek persze, és itt mellőzök minden iróniát, remek programok. Főleg a második. További élményként egyedül a zúgva, hömpölygő embertömeg, elégtételt adó ingere. Ez a város legalább él, ugye. Ha esetleg, valami csoda folytán fel is lép valami (a beszélt alapsokaság) számára érdekes, egyrész csekély promót kap, ami a kisebb baj, de mindenképp vége kell, hogy legyen fél tízkor, merthogyugyebár a püspök pihentető álma minden felett áll.

Szóval erről még nagyon sokáig lehetne folytatni az egyfős diskurzust. Mik az okai, kik hibáztathatók? Ez a bejegyzés, azonban az Örökség fesztivál kapcsán tapasztalt kellemes meglepetésekről szól. Egy majdnem tökéletes balansszal rendelkező program, általam fontosnak ítélt elemei következnek most.




Természetesen késtem egy napot, mert ugye tegnap volt Kiscsillag. Lelkem ismeretén, azért nem esett csorba, mert figyelembe véve, hogy mennyien voltak gyakorlatilag mindenki tudott róla. Voltak ugyan kisebb allűrök (szám megállítása egy perc után, hogy ugyan már kapjuk szét a kordont), de hát nem minden nap mutathatja meg magát egy zenekar az alapközönségen kívülieknek, de alapvetően teljesen klassz mulatság volt ez. Mondom ezt úgy, hogy a Kiscsillag nem kifejezetten az kőkedvenceim egyike. A lényeg, hogy sokan voltunk (Dóm tér nyolcvan százaléka emberrel fedve), elhangzott, amiknek el kellett. Egyszóval, éljen a nagyipari közösségintegrálás. A mai nap meg semmi agyon izgatót nem tartogatott.

Tizenkilencedikén indul, horribilis összegekért, a Tánc/Film/Mű/Hely nevű, táncos workshop. Eltart pár napig és nem biztos, hogy érdektelen. Horvát nap is ekkor van egyébként, értelemszerűen elmarad a Széchenyi-tér körbetáncizása. Lesz viszont Diákfilmszemle a Kultúrkertben, hattól. Fél nyolctól, a dóm előtt zenél az Atmospheric (HR) és a Singas Project. Vegyünk bort és nézzük meg, ha esik akkor a zeneparkban. Huszadika a német nap. Aki, hozzám hasonlóan agyérgörcsöt kap a sramlitól, az tíztől nézegessen öreg autókat a sziten. Este lesz komolyzene meg blues (utóbbi az árokban, héttől), de talán inkább menjünk haza, mert másnap iskola van, lévén hogy hétfő lesz akkor. A romák következnek ekkor és lesz mindeféle tánc és zene. Séta tér, fél hat. Mindenképpen érdemes megvizitelni. Csakúgy, mint a hétkor, a várárokban kezdődő, Faludy-Villon máshogy névre hallgató programelemet. A furcsa hajú költő, hogyan költötte ár Villon verseit. Talán kicsit izgulhatunk a jóízlésért, de érdekesnek érdekes lesz. 22, autómentes nap. Akit meglátom, hogy személygépkocsiban üdül, annak ráütök a fejére, de csaj ha ismerem persze. Tessék vonattal, avagy siklóernyővel, megközelíteni az "ifjúsághatot". Napközben a Mecsek áruház előtt lehet pécsi dolgokat enni és inni, mert Helyi Termék Fesztivál kerül megrendezésre, melynek neve feldolgozhatatlan. 20 órakor, a Sétán kezd a Sonar, akikkel ott lesz Kárpáti Dódi, meg némi vizu. Előtte fél óra jazz muzsika is lesz, ráhangolásképp. Szerdán Zagar, azután a Szenesben Napra, ami ugyan nem Örökséges program, de rémjó és történetesen ott fogok dolgozni, úgy gyertek minnél többen simogatnia a búrám. Huszonnegyedikén, hajnali kilenctől, a Dominikánus házban előadás sorozat kezdődik Pécs történelméről. E napon kezdődik és tart még további kettőn át a Pécsi filmnapok, az Apollóban. Téma a buddhizmus. Este héttől népiek és urbánusok a Séta téren (Csík, Paso, HS7), az MR2 gondozásában. Fricsi-fröcsi, tinci-tánci. Pénteken nyílik és másnap zár az ANK-ban (már a valahogy sikerül megközelíteni) a Multikulti Művészfesztivál, ahol középiskolások dolgait vételezhetjük szemre. Az istenkúti művházban az Üres tér társulat ad elő, valamit Sziget címmel. Héttől pedig a Sétatéren az Unicum Laude zenebonázik, vagy hát dünnyög ugye. A hétvége első napján Navrang elektronikus világzenéje engem érdekel, nagyon. Meg is nézem nyolctól az árokban. Vasárnap egész nap borfesztivál a Séta téren, aminek biztató a neve.

A fejlődés szerintem érezhető. Szolid, de elismerő taps, amit a hét előre haladtával hangosítunk. Ja és itt egy normális program, mindenkinek, aki szereti.

Nyár van

Na most már azán tényleg nyár van. Tudom vizsgázunk, meg midenféle, ilyesmi butasággal foglalkozunk, de mégis nyár van. Igaz az idő is szar. De nyár van. Ajánlok itt valamit most ezért, annak aki pécsi. Mert megérdemli...

Kettő darab dologra hívom fel az Önök értékes figyelmét tehát. Az első, hogy kipakolták a Sétatérre, (tehát a SzIt-re is). Ez azzal jár, hogy innentől kezdve, folyamatosan ellen kell állnunk az 1000 forintos kolbinak, de ugyanakkor ott van az imádnivaló fergeteg, a sok ember, a bor és mámor. Pécs. Igyekezzünk tehát minnél többet kint lenni, persze ha az idő lesz oly kedves és megszűnik takonynak lenni. Pokróccal és pipával irány. Június 13-tól pedig Sétatér fesztivál, aminnek itt az oldala. Július 19-én pedig a világhírű, felejthetetlen La Fanfare en Petard zenekar lép fel.

A kettes dolog, ami fontos és kiváló. Június 23-25-ig, a SzIt-en, Tér-Film-Zene fesztivál, aminek a programja itt van. Az itt-ben. A program nem olyan, hogy bepisilünk, de azért.

[Pannónia post coming soon...]

Máskor...

Elnézést mindenkitől, a sok szünetért, de eddig PEN, most meg SLIP. Nincs hát időm írni dolgokat. Pedig lenne mit. Egyetlen dolog hirdetése, azonban nem késhet. A korábban hirdetett flashmob, számos ok miatt elmarad. Az első, hogy túl sok a sünözés és nem gondoltam arra, hogy ilyesmi konfront lesz a rendőrökkel. A második, hogy a vasút ismét úgy gondolja, hogy nem dolgozik csütörtökön és én meg ugye Pesten. Busz elképzelhetetlen. Ha gondoljátok, azért menjetek el.

Más, hogy legyen egy kis program is. Május elsején a Laborban/Zsolnay-gyárban mindenféle izgalmas program lesz. Délután inkább családi, este a nagyoknak. Előbbi ingyen, utóbbi 200 pénzért. Ez.

A harmadik pedig, hogy idén is lesz Sörmajális. Az örömöt rögtön eltiporandó jegyzem meg, hogy csak a helyszín azonos. Érdektelen koncertek lesznek, mitöbb az egész kuplerájt 2500 froncsiért lehet megnézni. Haknibandák, ingyenlégvár, szar plakát. Bojkottáljuk együtt. Valamint igyunk rengeteg Szalon sört, hogy legyen pénze a sörgyárnak támogatni.

Tripla, rapid programmondás

A legrövidebb blogbejegyzés következik. Tudniilik kedv és idő hiányban szenvedek.
Ma 1630 kritikus tömeg. Nem tudni, hogy mennyire fékező-tényező a zeső, de aki el tud menni nés még bokája is van az tegye meg. Jó móka. Én idén is kihagyom. Remek.
http://www.kritikustomegpecs.hu/

Holnap 1400kor a malomvölgyi tavak közül, a másodiknak a popsijánál vízipipás találkozó lesz. Mindenki pipával jöjjön. Jólesz. Eső nem lesz.
http://www.vizipipa.eu/pipatali/

A korábban gondolt flashmob, jó eséllyel, május elsején lesz. Akkor senkinek sincs egyetem/más, valamint sokan vannak a Széchenyi téren. Szóval: Május 1. Széchenyi tér, 1500

SZIT

Sajnálatos önsajnálat-dönpingemben, sajnos nem tudtam kifejezni sajnálkozásomat a SZIT-en történtekkel kapcsolatosan. Én ugyan csak hallomásból tudom, mert ugye itthon buliztam féktelenül, de akkor is szomorúan érintett. Főleg azért, mert ettől tartottam azóta, mióta kitalálták városvezetőék, hogy akkor dohányzás tilt van, ugye pán-Pécs (illetve én már nem is tudom, hogy miktől hány méterre szabad*).

* Aki tudja, s van kedve az mérje ki a belvárost google earth-ön és megsimogatom a fejét. (S még sokan mások is gondolom, már csak azért is, mert akkor oda lehet szervezni a lent elbeszélt flashmob ötletet.)

Történt ugyanis, egy csendes pénteki estén (0410), hogy néhány feddhetetlen férfiú, vízipipa-pikniket tartott az említett köztéren. Még az este startpontjánál, látni véltek, mitöbb láttak egy rendőrbácsit, amint vígan cigarettázik a térszélen. No, gondolták hőseink, itta aztán nem lesz ma semmmiféle atrocitás. El is kezdtek pipázni jóízűen, s borral öblítették le a bódító égésterméket. Nem telt bele sok idő, mikor is jött egy úriember a PPD kötelékeiből és érdeklődést mutatott a pipa iránt. Miután a fülén kívűl minden érzékszervével kellő mértékben leellenőrizte, hogy bizony mi ez, elmesélte, hogy 1 óra múlva, meglepetésszerűen (!), visszatérnek és mindenkit feljelentenek. A bátor csapat, megköszönte szépen a hasznos információt és pakolni kezdett. Rámolás közben megfigyelték, hogy a kékek mindenkihez (deviánsan magában cigiző fiatalhoz, a nemtetszését megpendítő csövihez, stb...) odamentek és vélhetően elmondták ugyanezt.

Rólam közismert, hogy jó közelítéssel általában nem utálom a rendőröket. Például, a furcsa budapesti utcabálokon is általában nekik szurkoltam, amikor okosak voltak. Meg aztán itthon is, már nem egyszer igazoltattak és eddig mindig normálisak voltak. Ezekből az esetekből, később kiváló anekdoták születtek. Pl.: "-Maguk spontán isznak?" vagy a "-Zsombor, maga mér' ugrál a padokon? -Mert annyira rondák, hogy nem hiszem el, hogy ülésre van kitalálva." Aztán ezek mindig kimerültek abban, hogy személyiigazolvány-lakcímkártya kombó adás-vétele után, elköszönjünk egymástól. És ami a legfontosabb erényük volt, hogy a SZIT egyfajta türelmi zónaként működött. A hallgatólagos megegyezés értelmében, ők nem piszkáltak, mi meg nem szemeteltünk és ki-ki képességei szerint igyekezett kultúrált maradni (közismert, hogy vannak szubkultúrák, akiktől ez, egész egyszerűen nem várható el). Most azonban, jó eséllyel a csodás városvezetés kérésére, a rendőrurak begorombultak és valóban ellenőriznek. És bizony tilos a vízipipázás is, ami egész egyszerűen nonszensz. Nem részletezem, illetve nem ezt.

Nem ellenük, ha nem úgy általában gondoltam egy, amolyan flashmob-sorozatra, ami úgy nézne ki, hogy bizonyos kulcsépületek elé, nyilván adott jelre, letelepszünk és alkoholnak-látszó tárggyal (tea a viszkis üvegben, víz a vodkásban, almalé a kannában, hadd ne én adjak ötletet, bízok bennetek) és cigirágóval, fake-vízipipával meg mittudomén és azt csináljuk, amit a SZIT-en szoktunk, ezeknek a valós változataival. Ez részben tréfás időtöltés, plüsz ha valaki (rendőr, vagy egy galléros) megkérdezi, hogy mit csinálunk, az szuper. A dátum(ok) még nem tisztázottak, de valószínűleg lesz egy áprilisban, májusban és júniusban, különböző helyeken. Mindenről időben kaptok értesítést, valamint készül majd valami szórólap is, amit majd mindenki megfoghat. Terjesszétek ennek a hírét és jelezzetek vissza, hogy milyen érdeklődést mértetek fel. Vagy kommentben, vagy mailben. Meg jöhetnek ötletek is. Jah és most kedden kipróbáljuk a fenti dolgokat, szóval már most is legyünk jó sokan. Jelmondatok később... :)

[Remélem értékelitek a tagolást. Igaz ez még csak a beta verzsió.]

Napra pontosan érkezett

Március eggyedike van. A dátum szerint már tavasz. S bizony az időjárás alapján is. Nos végre megizzadtam séta közben, és fejemre rakhattam a napszemüveget is. Nem volt szél sem. Jah és még egy légy és van a szobámban, de most mint egy indikátor még neki is tudok örülni. Azért megöltem. Zümmögött tudniillik és mivel a lámpám szétszerelésével vagy tudomisén mivel volt elfoglalva, nos csábítóan könnyű célpontnak ígérkezett. De ez azonban nektek tök érdektelen, ha nem akkor szóljatok és elmondom, hogy miképpen tisztítottam le az összekávézott napszemüvegem. A lényeg, hogy vége van ennek a sivár és hómentes télnek. Újra mindenki örülhet a kabátmentes lányoknak, a napsütötte textil szagának, a fincsi sörnek és a békés vízipipafüstnek. Újra ki lehet mászni a Szitre és a keresni a minnél ideálisabb spotot a borolásra és a beszélgetésekre a jólismert belvárosi tavaszillatban. Ez útóbbi hellyel kapcsolatban van egy vágyálmom. Nagyon szeretném, ha idén kevesebben képviselnék magukat a hajmentes szubkultúrából és a rendőrök ugyanúgy türelmi zónaként tekintenének a helyre, mint eleddig. Mi meg cserébe megígérjük a városnak, hogy nem ganézunk, mint ahogy eddig sem. Amúgy tényleg nem tudom, hogy bevitték a kis kopasz buksijukat a kocsmáikba vagy haza, avagy valóban kevesebben vannak. Bár ezutóbbiban nem nagyon bízok. Majd meglátjuk. Zárójel zár. Ott tartottam, hogy újra. Szóval újra lehet Sétatéri fesztiválokon finomakat falni, újra lehet hosszan elnyúló kertvárosi mini utcabálokat tartani. No és lesz ugye PEN és még sok más egyéb. Majd megélvezzük. Szép tavaszt.
[Egy idevágó igaz nem a legjobb John&John. Küldöm mindenkinek, aki szereti.]