Ajánlók, több is

Elkezdődött a szorgalmi időszak kedveseim és pontosan annyi időm van, amennyi post született. Akartam pedig mindenféle szépet és jót, de nem volt időm nekem. Most sincs sok. Pár közérdekű információ tudok csupán prezentálni.

Az első, hogy lassan, de biztosan indulgat egy tévés blog, melynek leplezetlen célja, hogy az elsőre cseppet sem vonzó televíziós kínálatból, kicsipegesse, azokat az elemeket, melyek túlmutatnak a móniasón vagy a jóban rosszbanon. Ezen oldal TiVo Bitchez néven fog futni és eleddig még nincs olvasni való, de a hétvégétől már igen. Egyébként a halfpécs legendás bloggerei adják majd a szerzők gerincét: mAri, VVega, chromeshelter, illetve én, de ha minden jól megy itt lesz pl. efes is. A cím pedig, ami e kincset rejti a továbbiakban: http://tivobitchez.blog.hu/.

Kettes számú szupertitkos infó, miszerint beindul az Ordas Tanya blog. A név magáért beszél, akinek mégse mond semmit, annak javaslom a megtekintést: http://ordastanya.blog.hu/ .

Harmadízben pedig tessék nézegetni a filmesnaplómat a halfpécsen, illetve a blogot magát is természetesen, mert szuper (mármint a félpécs). A januári összesítést ide fogom most kopizni, egyébként meg: http://halfpecssquad.blog.hu/2010/01/14/popcore_10.

Terminator 3 (másnaposan, elsején 10/6)

Tökéletes katona 3 (10/1)

Bombaszakértő (The Hurt Locker: top 3 háborús filmben benne simán. 10/8)

Harry Brown (Michael Caine-féle vendetta. 10/8.5)

Hullámhegy (Swept away: Guy Ritchie legrosszabja. 10/3)

Egek ura (Up in the air 10/9)

Út a vadonba (Into the Wild: Huszadszorra is konstans kedvenc, ezért 10/10)

The messenger (Egy vágtába, nehéz befogadni. 10/7)

Doctor Parnassus és a képzelet birodalma (10/9)

Lolita (Talán Kubrick egyik leggyengébbje, de így is 10/7.5)

The Road (10/8.5)

2001:Űrodüsszeia (10/9.5)

Antikrisztus (Lars von Trier ezúttal öncélú, felesleges és unalmas, 10/5)

Sherlock Holmes (Semmi Holmes, vagy Ritchie, csak stílusos akció, 10/7)

Fantastic Mr. Fox (Az év legjobb animja, 10/9)

Nyócker (Érdekes külcsíny, zavaróan kaotikus és értelmetlen belső 10/3)

Pánik (Meglepően fogyasztható volt, 10/7)

Big Fish (A vége durván fölhozza, de így is csak 10/7)

Shrink (Kevin Spacey bazijó, klassz darab 10/8)

Kalandpark (Kicsit jobb, mint az átlag tinivígjáték 10/6)

Hajsza a föld alatt (Travolta újra filmben, élvezhető akciómozi 10/7)

Az Apoklapiszis lovasai (He7edik kopi, ami picit logikátlan, de Quaid klassz 10/6)

Anakonda 4 (Katasztrofálisan átgondolatlan igényteleség, de viccnek, részegen jó 10/2)

Hercegnő és a béka (Átlagos Dizni, így könnyen 10/8 :) )

Precious (Idegesítő, de 10/6 alá nem megy)

Pí (Aronofsky elsője, úgy néz ki, mint a Stalker, csak fogyaszthatóbb 10/8)

A Serious Man (Coenék utolsója, nekem mégegyszer nézős valsze, mert így csak 10/7)

Whip it (Kihagyott sanszokkal tarkított kliséhalom, ami helyenként azért csillan 10/5)

Szezon (Hatalmas csalódás Török Ferenctől 10/3)

Szigórúan bizalmas (Alapvetően jól megírt krimi, egy hangyányit talán el lett nyújtva 10/7)

Ennyi a január, 30 db.

XX

Itt elvileg egy ennél hosszabb poszt állna, ami szummáztatja velem az elmúlt húsz évet, ami azóta telt el, hogy percre pontosan két évtizede, arcon üvöltöttem a reggeli kávéját miattam félbeszakító szülészorvost.

Nos az írás meg is született, de nem tudtam, úgy komponálni, hoy minden benne legyen, amit akarok és ne csapjon át nyálba. Így aztán jól megtartom magamnak, de arra tényleg nagyon alkalmas volt, hogy összeszedjem minden gondolatomat, az elmúlt húsz évről és arra jutottam, hogy alapvetően elégedett, sőt boldog vagyok.

Tényleg végigfutattam mindent, embereket, helyeket, iskolákat, szerelmeket, családot, kapcsolatokat, sikereket, nemsikereket, bulikat és másnapokat, mindent. És mindent, így az egészen közeli múlt eseményeitől kezdve, az elmúlt éven, a babitsos és jókais éveken át, egészen az első bicajomig egy kalap alá véve azt mondanám, hogy elégedett vagyok. Ha mondjuk egy évvel ezelőttig figyelem az eseményeket, akkor a kulcsszó a boldog lenne, sőt vidám. Ha viszont hozzávesszük az elmúlt egy évet, vagy akár külön vizsgáljuk, akkor ez a boldogság már picit komolyabb, ezáltal értékesebb és nagyobb is.

Így kicsit azért elviselhetőbb, hogy leéltem életem felét/harmadát/negyedét, mindenesetre valamekkora hányadát.

Köszönöm. (Remélem mindenki magáénak érzi, akinek küldöm.)

(A hosszabbik írásra, az első memoár gyűjteményemig várni kell :)