2009. március 1., vasárnap

Eastwood kétszer

Elcserélt életek: Clint Eastwood idén még egy filmet rittyentett, a pazar Gran Torino mellé. Ennek volt nagyobb a visszhangja, mindenki Mrs. Pitt Oscar-jelöléséről beszélt, meg úgy általában a kritika is kedvesek mondott róla. Nos így álltam neki és azt kell mondjam csalódtam kissé. Az biztos, hogy a már említett darab sokkal inkább DirtyHarryé volt. Nem tudom azért e, mert ővé volt a főszerep is vagy csupán a téma állt hozzá közelebb. Azt se mondom, hogy jelen ügy ócska film lenne, sőt nem is sokkal marad el a kiválótól. De nem az. A történet egy anyáról szól, aki egy nap a munkából hazajövet nem találja a fiát. A rendőrség értesítése után öt hónappal jelzik, hogy ők bizony megtalálták. Az anya azonban azonnal rájön, amikor először találkoznak, hogy ez nem az ő fia. Ekkor érkezik segítségére a kerület lelkésze, aki kiáll a tévedést elfedni próbáló rendőrséggel szemben. Nos előbb a pozitív dolgokat. Nos, amit az öreg csinált benne, az stimmel. Ez most a zene volt és a rendezés. Előbbi azon felül, hogy néha egy egész kicsit lehetett volna hatásosabb, tökéletesen illet aláfestésnek. A rendezés szintén tökéletes, az emberünk minden sajátos karakterisztikájával. Nevezetesen,hogy egy centiméternyi progressziót sem fedezhetünk, százszor alkalmazott elemekből épít fel filmet. És jól építkezik, mert nem kiáltunk fel minden egyes ismerős vágásnál, vagy plánnál, hogy "hallohalllo ilyen volt 1960-ban is". Nem, ülünk és élvezzük a furcsán, néha kicsit hibásan, de ugyanakkor végtelenül szuggesztívre megírt mozit. Megfigyeljük Christine Collins bravúrosan megrajzolt karakterét, ahogy a 140 perces játékidő alatt folyamatosan formálódik, hogy aztán úgy cselekedjen az esetek jó részében, ahogy mi magunk is tennénk. Angelina Jolie tényleg szuper a főszerepben, annak ellenére, hogy néha kicsit túljátssza a dolgot. John Malkovich szintén jó a hősünket segítő pap szerepében, de nem maradandó. Ha már a színészeknél vagyunk, el is érkeztünk a film egyik legnagyobb buktatójához. A gyerekszínészekről van szó. Tulajdonképpen kettőt figyelhetünk meg hosszabb ideig és mind a kettő kifejezetten zavaróan rosszal adja elő a dolgokat. A bűntárs ifjonc és a rendőr párbeszéde a film egyik legerősebb jelenete lehetne, de gyerekember rimánkodása elcseszi az egészet. A másik komolyabb gond, hogy a film okfejtése néhol kicsit logikátlannak, butusnak tűnik. Ez fura, mert elvileg igaz történet alapján készült. Ebben az esetben lehet, hogy szimplán számomra érthetetlen okokról lehet szó. Továbbá, a már korábban említett főhősnő karakterét leszámítva, nem igazán találunk erős fazonokat. Ha lennének is akkor a motivációjuk hiányzik, ha pedig megvan akkor is kissé összecsapva (az ügyvédé például). Elhiszem én, hogy a történet az anyáról szól, de kicsit több figyelmet azért kaphattak volna a supporterek is. Az apró vágóbakik és Jolie kisasszony soványság már tényleg csak kaksirágás (de tényleg, nem állt neki jobban a husi?). Pluszpont jár viszont a díszlet és a jelmeztervezőnek, mert ebből a korszakből rég kaptunk ilyen igényes korrajzot, (kivéve a Benjamin Button, de ő meg is kapta érte a kis arany hapsit). Egyszóval nem egy eget rengető, de teljesen jó munkadarab volt, ennél soha rosszabbat. 10/7

Egész röviden Clint bácsi másik "gyerekes" drámájáról, a Titokzatos folyóról. E filmben egy kicsit több szálon fut a cselekmény, ezáltal több kérdést körbejárására van lehetőség. Míg előbbi filmben leginkább a kitartás és a rendőrség felelőssége volt terítéken, addig itt inkább különböző emberi kapcsolatok, pszichék kerülnek felfedezésre. Nem nagyon szeretnék mélyen belemenni a történetbe. Három gyerekkori barát kényszerű találkozásait követhetjük nyomon, amelyek az egyikük meggyilkolt lányával kapcsolatos nyomozás köré szerveződnek. Csakúgy ahogy az előző darabban itt is roppant erős atmoszféra teremtésről beszélhetünk. Az általában barátságos külvárosi környezet, itt új, sötét tónust kap, tökéletesen háttérként szolgálva a három bivalyerős karakternek. Igaz Kevin Baconé kicsit ugyan gyengébb. A történet is sokkal inkább egyben van. Nah most tényleg rövid akarok maradni. 10/8

[R.I.P Clint Eastwood, aki életében csodás pipa volt. Jogutódja még nincs.]

2 megjegyzés:

mazsi írta...

miért is temeted eastwoodot?

popcore írta...

mert ugye meghalt/eltört. és arra gondoltam ideje túllépnem és nem azon gondolkoznom, hogy hogyan tudnám feléleszteni a szellemét, ezért inkább egy új pipa ként fogok rágondolni és adok neki egy új nevet. de a szelleme örökre velünk marad:D