Az Oscarról csupán egy mondatot. Szerintem nem a Slumdog volt az év legjobbja. A többi eredmény működik, már amiről tudok véleményt alkotni. (Nem láttam a Readert és a Milket.)
Ezekre volt időm a héten:
Hallam Foe: David McKenzie, Danny Boyle mellett a másik zászlósa a skót újhullámnak. Míg a friss Oscar-díjas, inkább társadalmi problémákat gondol végig, addig előbbi az egyén vesszőfutásait helyezi előtérbe. Méghozzá ezeket a vesszőfutásokat javarészt a szexualitás köré gyűjti (Young Adam). Nincs ez másképp itt sem. Hallam Foe (Jamie Bell) kamaszemberféle, aki nem képes az anyja halálának feldolgozására. Életéből hiányoznak a normális emberi kapcsolatok, szabadidejében más emberek magánéletét lesi. Ezzel ő tulajdonképpen el is lenne ha nem lenne a háznál egy gonosz mostoha, aki jobbnak látja London felé terelni hősünket. Ezt elősegítendő furcsa lépésre szánja el magát, a lényeg, hogy Hallam Londonba ér. Itt aztán találkozik egy leánnyal, aki megdöbbentően hasonlít az anyjára. Mindenki kitalálhatja. A film tulajdonképpen teljes mértékben Jamie Bell játékán úszik, mert sajnos se a többi karakter, se a történet elemei nem szögeznek oda minket a székhez. Persze akad néhány kivétel és a muvi egésze is tulajdonképpen leköt, de nem késztet később további gondolkodásra vagy újranézésre. Az is lehet, hogy nekem nem volt hozzá hangulatom. De a képek és a zene (Franz Ferdinand is van) jó. 10/6
Valkűr: '44-ben egy német tisztekből álló csapat ráunt a nácikra és rájött, hogy a bajszos nem jó irányba viszi a birodalmat. Gondoltak egyet és alapos tervezés után merényletet kíséreltek meg Hitler ellen. Megsejthető, hogy a film vége nem kifejezetten hepiend. A dolog nagy előnye, hogy hőseinken ennek ellenére tud minden jóérzésű, egészséges ember szurkolni, holott tudjuk, hogy elbuktak. Sok kritikával szemben én nem érzem, hogy a film unalmas lenne, inkább csak sótlan és mindenképpen egy kihagyott lehetőség. Még azt is megkockáztatom, hogy az általam a magánéletben utált, színészként csupán kevésbé kedvelt Tom Cruise rossz választás lett volna. Tulajdonképpen jól működik, mint ennek a brigádnak a vezetője. Supportként jó színészeket kap, akik azonban valami miatt nem hozzák a várt színvonalak. Talán rendezői utasításra maradnak a háttérben, hogy Thomas tündökölhessen. A színeszek mellett, ugyanúgy nem tudunk belekötni a látványba, se zenébe. Azt hiszem az egyetlen baj, hogy a karakterek és a plakátot látva az ember valami sokkal dögösebbet vár ennél. Egy olyan történetnél, ahol egy félszemű és félkarú fazon a főszereplő és aminek tudjuk a végét, én megkockáztattam volna egy kicsivel kevesebb realizmust és több stílust. Tényleg valahogy a plakát vonalán elindulva. Egészében korrekt darab, de... 10/7
Mostennyi.
[Készülőben egy nagyobb volmenű Fincher és Boyle sorozat.]
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése