Nos Folks.
A blogom megérte az egy hónapot, köszi mindenkinek, aki egyszer is olvasott.
Megvolt börzday a Zöldben. Sokan voltunk. Én szétszakadtam és rekord mennyiségű Zubrowkát nyeltem le. Hazafele, ehhez képest majdnem megfagytam. A hidegről és kocsmákról, már volt elég szó. Igaz filmekről is, de azért mégis azokkal folytatnám.
Egy neve elhallgatását kérő borsószem révén hozzájutottam egy újabb Tim Burtonhöz. A Karácsonyi lidércnyomás (Nightmare before Christmas) igaz, hogy nem az ő rendezése, de egyértelműen, megcáfolhatatlanul az Ő agyszüleménye. Nem fogok DVD kritikát írni, de muszály megemlítenem, a Walt Disney logó után felugró tündérlányt (Giling-galang?), aki arra figyelmeztet, hogy lehetőség van a film onnan történő folytatására, ahol abbahagytam. Nos elhiszem, hogy ez egy Disney kiadvány, de ugyanakkor Burton is és ez bizony fizikai fájdalmat okozott. Nah vissza a dologra. A történetet jó 10 évvel a forgatás előtt alkotta meg a bácsi, tehát olyan '82 környékén. Helloween városában kezdődik a cselekmény, a névadó ünnepkor. Az óriási kavalkád közepette megismerjük Jack-et, aki az egész buli közepe, amolyan ceremóniamester, mindenki megelégedésére. Csakhogy hősünk roppantul unja már ezt az eseményt, így aztán sétára indul és rálel Christmastown-ra, ahol a Karácsony az uralkodó ünnep. Azonnal rájön, hogy ez az amit keresett, egy hasonlóan nagyszabású, de teljesen más kibontakozási lehetőség. Hazaviszi a Karácsony hírét és az elért váratlan sikerek után, nekilát Kísértetéj városa az előkészületeknek. Nem érdemes mélyebben belemenni a történetbe, sem elképesztően mély értelmezési lehetőségeket keresni, mert ez egy (gyerek)mese. Csaképp Burtonbácsi jellegzetes karaktereivel, alakjaival, díszletével.A cselekmény elmesélése animációs musical formában történik meg. A frázis második felét, mint Danny Elfman érdeme könyvelhetjük be. A bácsi ugyanis amellett, hogy megírt 10 számnyi klassz zenés produktumot, még el is énekelte a főszerepet. Az első szócska egy kicsit hosszabb mesélést igényel (nekaki, annyira nem). 1993-ban az animációs film nem jelentett egyet a cámítógéjppel, két kézzel rajzolták meg a dolgot, két dimenzióban. Nos valaki ebben a projektben nem érezte elégnek ezt és hozzányúlt, egy hihetetlenül időigényes, de annál látványosabb technikához, a gyurmafilmhez. No itt persze nem színes sógyurma hősök mentik meg a kerületet, hanem művészek által szobort szoborok. Azokat aztán animátorok elhelyezték, lefényképezték a programozott kamerával, újra böködték kicsit, újra lefényképezték... Neve StopMotion (Dimitrij) technológia. Ehhez adjuk hozzá, hogy 24 FPS-el dolgoztak, ami a (csúnya)letöltögetőknek nem kell mondanom, de közel annyi, mint egy torrentmuvinak. Szerintem beszarás. Bocsi. Egy mondat még a technikához: A filmet 3 éven keresztül animálták. Mindenesetre stílusban, sztoriban, zenében, megcsakúgyis komolyan fákkot mutat az animációs filmeknek. Kicsit azonban rövid, ami nyilván a technikának tudható be, de néhol össze van csapva. 10/8
Újranéztem a Nagy Lebowskit, olyan 15 körül járhatok, csak most velem volt a könyv is. Nocomment. Nem írok róla többet, mert ez nem az a film. Nem azért, mert olyan tökéletes vagy szar, egyszerűen csak nem érzem, hogy írni kell róla. Aki nem látta nézze meg, kikérdezem. Nem is pontozom. Majd akkor, amikor a Man fom Earth-öt elemzem.
Maholnap Wrestler, majd elmesélem.
5 megjegyzés:
most jött el a pillanat, hogy elmegyek és veszek alapanyagot a fehér oroszhoz. az talán segít a fejfájásomon.
(eddig elég szépen elhallgattad, hogy nem láttad még a nbc-t.)
nem finom.
láttam, csak még fiatal voltam.
Na most aztán ideborítom az évek alatt felhalmozott bölcsesség egy apró szeletét, melyet az el nem skippelt médiaórák és az általam nagyra becsült Wallace és Gromit páros hordott össze. Amire te gondolsz, az véletlenül nem a stop motion technika? A stop trick az szerintem más, mégpedig egy rendkívül "igényes" formája annak, hogy filmen eltüntessünk valamit. Emlékszem (igazából nem, de a Wikipedia a segítségemre siet), hogy Méliès bácsi alkalmazta előszeretettel. Mivel a filmet nem láttam, így elég nagy sansz van rá, hogy ezt benézem csúnyán, szóval lehet, hogy "a kibic kussol" alapon megérdemlem a subbás faszkorbácsot. Igazából az utóbbi időben olyan minimum szintet ütöttem meg a filmek terén, hogy az rettenet. A leghosszabb, amit láttam a héten, az Christian "Batman-Bateman" Bale három és fél perces bazmegolása volt, és ott sem a kép volt a lényeg. Mondjuk A pankrátorra kíváncsi leszek, igaz a story erősen Rocky meets Cinderella Man érzetű, de ettől még a film lehet jó. Szegény Harley Davidsonnak is kijárna egy normális múvi a Sin City meg az Angyalszív után. (Lehet köpködni, nekem tetszett.)
És akkor, ha már itt vagyok, megejtem az aktuális Canossa-túrámat. Bocs, hogy csütörtökön nem másztam be órára, de nem hiszem, hogy egyáltalán az épületet megtaláltam volna, nemhogy a termet. Ezt onnan sejtem, hogy a Papucs nevű vendéglátó egységből - aminek az alaprajza komplexitásában egy erősen handicappes versenyt fut a szövetségesek érkezése utáni Monte Cassino kolostorával - sem sikerült aznap hajnalban egyedül kijutnom. Ja, "kibaszott szerda esték". (egyébként tippem nincs, miért nem vagyok képes pár soros kommenteket írni, mint a normális emberek)
nem, tökre igazad van, stop motionről van szó, én is meg akartam jegyezni, bár nem tudom végül miért nem tettem.
a fehér orosznak pedig akkor is nagy a nomnom faktora. *durc*
Megjegyzés küldése