Leples bitang ünnepel

Amikor körülbelül órára pontosan egy éve, megírtam az első (és eddigi legrosszabb) posztomat, egészen elképesztő céltalansággal tettem. Tudjuk, amolyan miért ne lehetne blogom alapon. Tulajdonképpen ennyi, az összes ok.

Aztán elgondolkodtam, hogy tulajdonképpen, miért ne írhatnék filmekről, ha már úgyis betegesen sokat nézek. Jöttek a filmes posztok tehát, amiben ömlesztve, mindenféle tagolás nélkül, ledaráltam a gondolataimat mindenféle mozgóképről. Egyébként ekkor, két hét működés után, kapta meg a mostani nevet. cult. sub. urb. Hogy eleget tegyen a nevének, elkezdtem programajánlókat is írogatni. Elsősorban persze a pécsieket. Később be is számoltam némelyikről.

Persze butaság lenne tagadni, hogy az első pár hónapban, voltak világmegváltó terveim. Kiterjeszteni a témákat, megnövelni az olvasók számát, de aztán rájöttem arra, hogy szeretem én ez ilyen kicsibe csinálni. Így legalább annyit gépelhetek félre és káromkodhaotk, amennyit jól esik. Meg minden.

Egyébként az egy év alatt 74 poszt született, ennek jó része nyár előtt, akkor ugyanis elképesztően ellustultam és az ősz eljöttével, nem igen lustultam vissza. Persze ennek volt számos egyéb oka, de nem érzem, hogy ez a magyarázkodás helye.

Azt biztos meg tudom ígérni, hogy akármilyen ritkán is, de fogok ide írni.

----

Mellékelten másolom Allen Ginsberg névadó versét.

Leples bitang

Csontjaimon csupasz hús
Ha tüzes Apolló sarkantyúz
Fagyjankó ha kirúg rám
Zsákvászon a lábkapcám

Hamu hús és hó pofa
Sínek közt lötyögök ide oda
Hulla a város az út kopár
Fekszem a töltés oldalán

Levesem bádog csajkában
Cukrom a mások markában
Közel a sitthez a Tigris-sor
Jól élek szemetes tartályból

Korom az éj és vakul a szem
A gyár belében odalenn
Mezitláb rovom a puszta követ
Gyere és hallgasd nyög az öreg

Futok és félek pucér srác
Szívem hidege híd alatt ráz
Visítok rakpart parazsadon
Testem egy gáztartálynak adom

Lángol a hajam álmomban
Tüzel a karom és karmom van
Vas-királyé a törzsem
Szárnyam lecsüng törötten

Bujálkodók az éjben
Vak úton csontos holdfényben
Szűzek szajhák férfiak
Vétkezhettek leplem alatt

Ki tapad rám ha jő a sötét
Hashoz a has térdhez a térd
Ki tekint csuklyás szemembe
Ki tapad zúzos ölemre?

---

Az hogy miért ő keresztelő majd egy másik alkalommal elmesélem és köszi hogy olvastok.