Íme az első.
Átadom tehát a szót Borsinak:
Egy-két centi (újraírva)
.
.
Fehér építőkockákkal álmodtam, este
10 óra körül lehet most, nappal
Fehér plüssállatok között vagyok ébren
.
Szívem kertvárosi parkoló
Tele fekete tejszínnel
Benne narancsszínű gúlák mosolya
.
Szememben ilyen
Puha hálóingesek libbennek
Táncra
A tánc szenvedélyes
A táncosok gyerekek
És nevetés hallatszik, vagyis...
Nem hallatszik
Mert ez nemhallatszós nevetés
.
És nézem a forgást és a hátrdőlést
És én annyira szeretném ha szép lenne
Hátra is dőlnék
.
A parkolón keresztül mennék haza
De
Ott felborították az összes kukát
Ordítozo ablakokat csapdosnak a falhoz
Aztán majdnem elütnek
Kevés szót tudok irni az egy-két centis hóba
.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése